4 évem ment rá, ma reggel értettem meg a fejlődés alapelvét. Számomra ez egy HATALMAS mérföldkő! -> "Szeresd azt, amit csinálsz." <-
"Ez a KÖZHELY?" - kérdezhetnétek.
"Hiszen ezt minden második motivációs előadó, önfejlesztős könyv, guru, stb. tárgyalja"
- "elég lassú vagy Gergő." - mondhatnátok.
És valóban - eddig tartott átéreznem azt a szemléletet, amit a fenti mondat tömörít. Nem akarok megspórolni neked 4 évet, mert a megértéshez időre van szükség, de hátha elgondolkodsz rajta. Magamnak is írom ezt a bejegyzést, mint emlék - hiszen nem kis munka eredménye ez az aprócska kirakós-darabka.
Ma reggel világosodott meg a helyzet.
Mostanában 4:30-kor kelek - ha sikerül - és elmegyek futni, amit - megmondom őszintén, nagyon nem szeretek. 5 napja 20,5 perc alatt futottam a távot, ma 15 perc volt ugyanez. Kötve hiszem, hogy ennyit javult volna az állóképességem... Ráadásul olyan gyorsan kész voltam a hideg-vizes fürdővel, hogy észre sem vettem, és lehúztam azt a két nagy pohár vizet, amit eddig is le "kellett" volna, de sohasem "jutottam el odáig".
Mi változott?
A hozzáállásom? Igen, csak ennyi. A fenti kis történetet ne dicsekvésnek vedd, egyébként is csak pár kilométerről van szó és a tevékenység nem is igazán fontos - a javulás a lényeg, a fejlődés. De nézzük meg közelebbről.
A fenti mondat ismertebb változata:
"Csináld azt, amit szeretsz." Totális tévút - miért is?
Itt válik érdekessé a dolog igazán. Az emberek kis része csinálja azt, amit szeret - a nagyobb hányad azt csinálja, amit nem szeret. Ők nem azért csinálják azt amit nem szeretnek, mert szeretik, hanem mert nem tudják, hogyan csinálják azt amit szeretnek. Azt csinálják, amit tudnak. Tudsz követni?
Tehát a fenti emberek, azt csinálnák, amit szeretnek és ezt vagy meg tudják valósítani, vagy nem. Az emberek legkisebb százaléka csinálja azt amit utál, ráadásul úgy, hogy élvezi.
De miért csinálnám azt, amit nem szeretek?
A fenti kisebbség tudja, hogy azért, mert szükség van rá - ez viszi előre!
(Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy valaki azt csinálja, amit éppen tud és rákényszeríti magát, hogy szeresse - nem beletörődés a "sorsba" - ez végzetes hiba lenne. - a következőkben picit még árnyalom a képet.)
Szerintem kétféleképpen viszonyulhatunk az élethez: Csak csinálom VAGY Tervezek és csinálom. Előbbi a sodródás felé visz, utóbbi a sikerhez. Csak röviden érintve a témát - célokat kell kitűzni ahhoz, hogy haladni tudj valamerre. (Evvel kicsit részletesebben foglalkozom itt és itt.)
A fejlődéshez szerintem 3 dolog kell: Célok, Áldozat és megérteni a kettő közötti kapcsolatot - tehát, hogy "miért jó ez nekem".
Célokat kitűzni könnyű - ezek módosíthatók is az önismeret fejlődésével. Áldozatot, hozni baromi nehéz, ha nem tudjuk miért jó ez nekünk. És miért is jó, hiszen fáj, kényelmetlen, stb.? Igen, MOST nem jó, de később az lesz. : )
Meggyőztelek? Nem hiszem.
Persze én is megtanultam áldozatot hozni és haladok is az utamon. Kialakítottam pár jó szokást, de azt is érzem, hogy jobban is mehetne - ennél én többre vagyok képes.
Egyszerűsítek: 2 dolog kell a fejlődéshez: Tudd, hogy hova akarsz eljutni és Légy benne biztos, hogy meg mered fizetni az árát! Ha kell darabold fel céljaidat kisebbekre, de lásd, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy eljuss oda és hogy hogyan indulj el arra!
"Sok a bullshit" - mondhatnátok.
Nézd, ha tetszik, ha nem két út van:
Megválasztod az utat (legyen könnyű, ne kelljen sokat szenvedni, AZT AKAROM CSINÁLNI, AMIT SZERETEK, stb.) és az majd elvisz VALAHOVÁ. AKÁRHOVÁ.
VAGY
Megválasztod a céljaidat (profi építész szeretnék lenni, egészséges akarok lenni, stb.) és haladsz az eléréséhez SZÜKSÉGES ÚTON.
Ezek közül egyet tudsz választani - a célt vagy az utat. Mindkettőt nem, hiszen akkor Pécsről elindulhatnék Olaszország felé, várva azt, hogy majd Erdélybe érkezem - nem fog megtörténni. Mármint észszerű időkereten belül semmiképp. Ha Erdély a cél, akkor arra kell elindulnom, és vállalnom kell az út kihívásait.
Végeredményben mindenki azt szeretné csinálni, amit szeret - de ehhez nagyon sok olyan dolgot is meg kell csinálnunk, amit "MOST nem szeretünk", de eljuttat minket oda, ahova menni szeretnénk.
Tehát nézzük meg újra a legelső kijelentést: "Csináld azt, amit szeretsz!"
Számomra ezt azt jelenti, hogy nézd meg, hogy mi kell ahhoz, hogy olyanná válj, amilyenné szeretnél, ehhez mire van szükség - és ezeket a tevékenységeket (futás, korán kelés, olvasás, könyvelés, stb.), bármennyire is utálod, szeresd meg, mert sokat kell ezentúl csinálnod őket ahhoz, hogy haladhass.
Itt válik ketté az ösvény - nem kell mindenkinek ezt a szemléletmódot követnie, de én úgy tapasztaltam, hogy ha haladni akarsz, ahhoz ez a rendszer működik.
Végeredményben talán kifejezőbb ez az állítás: "Csináld azt, amit rühellsz és amennyit csak tudsz belőle".
Egy fontos megjegyzés a célokhoz. Szerintem a legfontosabb céljaink azt határozzák meg, hogy MIVÉ SZERETNÉNK VÁLNI. Egészségesebbé, profibbá, magabiztosabbá, gazdagabbá? Önfejlesztés. A többi számomra eredmény - a fő terület, ahol célokat kell kitűznünk és keményen kell dolgoznunk, azok mi magunk vagyunk - Te magad. Lelkesedj egy kicsit magadért és az életedért! Egy kicsit még jobban! :D
Az, hogy "20 év múlva, milyen házban szeretnék élni", lehet hogy valakit motivál, engem nem. Az akkori fejemmel már lehet nem is olyan házban élnék szívesen. Viszont hogy egészségesen akarok élni az tuti. Lelkesíthet az, ami a tiéd lehet, de szerintem sokkal lelkesítőbb az,
hogy azzá válhatsz, amivé szeretnél.
Én lelkes vagyok a jövővel kapcsolatban - tényleg úgy érzem, ez egy HATALMAS mérföldkő számomra, és remélem neked is hasznos lesz ez a pár gondolat.
Gyerünk - szállj síkra magadért, lépj a fejlődés útjára!
Még két gondolat
Stagnálás (ácsorgás) nincs, ha épp nem azon dolgozol, hogy fejleszd magad, akkor ki kell ábrándítsalak: éppen visszafejlődsz.
Nincs mit veszíteni, legrosszabb esetben is ott fogsz tartani, ahol most - de mi van akkor, ha megváltozol? Mi van akkor ha sokkal jobb lesz az életed, mint most? Sohasem késő belevágni, de csinálni kell!
Comments