• Radev Gergő

Hogyan vágj bele - sajátkezű építés

Mostanában több olyan megkeresés érkezett hozzám, hogy valaki részben, vagy nagy részben maga szeretné megépíteni a házát - ez a bejegyzés elsősorban nekik szól, de szerintem annyira izgalmas lett, hogy mindenkinek kifejezetten ajánlom! : )


Örülök nektek!

Hiszek abban, hogy az építés, alkotás az emberi természet része, és bár nem mindenki építi fel saját házát, mégis benne van az emberben, hogy magának és családjának biztonságot adó otthont teremtsen, bennünk van hogy alkossunk.


Én magam is részben sajátkezűleg építem a házunkat, a külső falak készültek el tömör téglából.

Pepecs munka, a végégre belejöttem : )



A romantikus, heroikus minőségeken túllépve, gyakorlati oldalról szeretném megközelíteni a témát - hogy te, mint lelkes laikus, hogyan is fogj hozzá az egésznek.


Tartalomjegyzék


6 alapelv

Első alkotás

Második alkotás

3 praktikus tanács

Hivatalos ügymenet


Alapelvek

1- Kezd kicsiben, gyakorolj!

Minden mesterségnek megvannak a maga fogásai és idő, amíg az ember eljut egy érdemi szintre. Ha cipőt szeretnél készíteni, vagy egy kovácsolt vas tárgyat, hogyan állnál neki? Gyakorolnád a szükséges alapfogásokat, csinálnál pár próbát, pár mintát, csiszolnád a technikád. Nem az első kezed alól kikerülő tárgy lesz a mestermunkád.

A házépítésnél sok munkafolyamat van, és sok nem mindig próbálható újra, vagy csak igen magas költségtöbblet mellett. Röviden: Ha építeni szeretnél, gyakorolj építeni! Készíts egy polcot, egy budit, magaságyást vagy bármi aprót elsőként. Meg fogod látni, hogy azon kívül, hogy mondjuk egy polckészítés során úgy tervezted, hogy csak levágsz pár deszkát és összecsavarozod mennyi minden felmerül még a megvalósítás közben. Meg kell tervezni a kapcsolatokat is, a pontos kirajzoláshoz kellenek mérőeszközök, min vágod, hogy rögzíted, csiszolod a felületét, milyen fából lesz, lefested valamilyen lazúrral, vagy lakkal, teszel-e a lábaira filc alátétet, rögzíted a falhoz, stb. stb. stb ?) Tapasztalatszerzés. Nagyobb léptéknél ez a jelenség hatványozódik, épp úgy, mint az ezen a téren szerzett tapasztalataid értéke.

Két dolog történik ekkor: 1 - tisztába kerülsz a folyamattal; 2 - önbizalmat szerzel, önképet építesz: én ezt meg tudom csinálni!


2- Ne várj el magadtól irreálisat

Elsőre nem lesz tökéletes. Mivel nem csináltál meg 1000 db-ot, ezért nem biztos, hogy a leg hatékonyabb módszerrel állsz neki, nem feltétlenül tudod belőni az “elég jó” vagy a “szuper” szintet. Ne várj el magadtól tökéletest, és főleg ne az általad tökéletesnek vélt szintet.





3- A biztonság az első

Kisfiam gondolkodás nélkül kisétál az útra. Ne azért, mert öngyilkos természetű, hanem azért mert 1,5 éves és nincs tisztában azzal, hogy ott elütheti egy autó. Ezt meg kell tanulni, meg kell tanítani. Ha még nem sétálgattál munkaterületen akkor érhetnek meglepetések, főleg akkor, ha a figyelmed nagy része a gyakorolni kívánt munkafolyamatra irányul. Én két alapszabállyal indulnék meg: 1- Legyen mindig rend körülötted - ne fukarkodj az idővel. 2- Csináld lassan, néha állj meg és gondold végig a következő lépéseket.

Amikor koncentrálsz, akkor sok minden másra nem tudsz odafigyelni, így ezekre a dolgokra előzetesen kell gondolnod, és elő kell készítened a terepet, úgy, hogy az támogassa az alkotás folyamatát.


4- Kérdezz

Minden esetben hasznos olyanokat megkérdezni, akik már csináltak olyat, amit te tervezel. Szükséged lehet szakmai jelenlétre, tanácsra, segítségre - kérdezz! Inkább többször, mint egyszer sem, inkább előbb, mint később. Lehet furán néznek majd rád, de te tanulni szeretnél, ennek ez az útja.


5- Tudd hogy mit szeretnél

Minden helyzetre több megoldás létezik, egy fal készülhet ebből, vagy abból - kinek mi tetszik, mihez ért, mihez szokott - hallgasd meg a tanácsokat, de ha felkészültél és eldöntötted, hogy a te házad milyen lesz, akkor csináld meg azt - vagy ülj le és tervezd újra. Ha nekiállsz főzni, akkor egy receptet követsz, nem ollózod össze 4-5 repectből a csokitortát, mert az nem feltétlenül lesz a legjobb. Rendszerben érdemes gondolkodni! Ha te átlátod a rendszered és érkezik egy javaslat egy kicsi területre vonatkozóan - mondjuk az ablaktömítés módjára, akkor vizsgáld meg a teljes rendszeredet szem előtt tartva és ez alapján dönts!


6- Nem azonnal készül el

Én magamon is érzem a felgyorsulást - minden online, minden gyorsan pörög - az építés nem ilyen. Egyszerűen nem ez a természete. Lassú, és monoton a digitális világhoz képest. Egy egyszerű munkafolyamatot (pl habarcsba raksz egy téglát) ismételsz mondjuk 15000-szer. Hónapok telnek el, épül a ház - közbeszól az időjárás, és rengeteg olyan esemény, amire egyáltalán nincs hatásod - nyugi, ez ilyen, így kell kinéznie. A fejekben minden gyorsabban történik - és nem azt mondom, hogy amit gondolsz az nem jó - tökéletes, de fogadd el a valóságot, lépj tovább az akadályokon és tarts ki. A túloldalon bölcsességre és nyugalomra lelsz. Légy rugalmas és kitartó.


"Jaj annak a tábornoknak, amelyik kész tervvel érkezik a csatatérre."

Napóleon (köszi Piri)

Első alkotás

Dr. Stephen R. Covey ír erről az elvről - miszerint elsőként magunkban építünk fel dolgokat , azután a valóságban (külvilágban) (A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása -> könyv)

Terveket kell készíteni, látni kell legalább a kezdő lépéseket.

Egyszerűsítve szeretném leírni a folyamatot, csak hogy valami rendszert alkossunk a sok infónak.


1 - mit szeretnénk (program) - mekkora szobák, stb.

2 - hogyan szeretnénk (terv) - miből, mekkora, stb.

3 - hogyan építjük meg (organizáció) - honnan érkezik és mikorra az anyag, stb.

A fenti pontok (szintek) egymásra épülnek. Tervezés elején érdemes tudni, hogy mit szeretnénk - ha ez változik értelemszerűen minden változik. Ha megvagyunk, akkor készülhet rá konkrét terv. Ezt vagy kell engedélyeztetni, vagy nem - vagy szeretnénk részletezni, vagy nem, de mindenesetre konkrét igényekre készül egy konkrét terv: ez az amit meg szeretnénk építeni! (2) Ez az “első alkotásunk” - fejben, a bensőnkben megépítettük a házat. Ha ez nem készül el, akkor nem tudjuk létrehozni, életre hívni vagy megteremteni. Tehát alkossunk, képzeljük el, vessük papírra. Az alapelvek itt is érvényesek - nem a tökéletesség a cél (bár arra törekszünk), a cél az hogy haladni tudjunk és megvalósulhasson valami hasznos, értékes. Ha van egy egész jó terv, akkor induljunk el. Vissza is léphetünk és újratervezhetünk, ha közben változott valami (vagy éppen mi magunk). Eldöntöttük mit szeretnénk, és milyet - ezt követően ki kell találnunk, hogy építjük meg és ehhez mire lesz szükségünk (3).

Még mindig az asztalnál izzadunk - az első alkotás komoly munka!

Kitalálhatjuk ezt menet közben is, de általában annyi mindenre kell figyelnünk, és annyi minden történik a konkrét építés közben, hogy ha nincs előkészítve a menetrend (merthogy biztosan lesznek még meglepetés tényezők), akkor nagyjából esélyünk sincs. Ha valakinek rengeteg tapasztalata van, akkor tud “improvizálni” - de egy zenész is jó pár évet gyakorol, mielőtt ez egy élvezhető, magabiztos tevékenység lesz.

Tehát arra készülünk, hogy amit lehet előzetesen készítsünk elő, így a jelenben, amikor a kapavágás történik, a konkrét munkára tudunk koncentrálni. Az építés léptékével ennek a jelentősége hatványozottan nő - tehát egy kerti budihoz, nem biztos hogy órára lebontott sávos ütemtervre lesz szükségünk, viszont érdemes gyakorolni az első alkotást.



Második alkotás

A konkrét kivitelezés. Erről mindig a szülés jut eszembe. Vártuk a babánkat, olvastunk könyveket - mi történik a szülésig, mi lesz utána. Amikor eljött a nagy nap, akkor átéltük a születés csodáját, nagyon izgalmas és felkavaró volt (jó értelemben). Erről lehet olvasni, de ne fogod átérezni - ezt ténylegesen át kell élni, egy könyv nem adja vissza az érzést és nem jutsz tapasztalathoz sem.. Amit én leszűrtem utólag:

1 - jó, hogy nem volt elvárásunk, azzal kapcsolatban hogy minek kellene történnie, így meg tudtuk élni a pillanatot.

2 - erre nem lehet “teljesen” felkészülni és talán nem is érdemes. Ott kell lenni - figyelni kell és megélni.


Elnézést, ha valakitől idegen a téma - nekem elemi tapasztalat volt és nagyon jól tömöríti a "jelenlevés tevékenységét”. Összefoglalva: A kivitelezésről lehet olvasni, fel lehet rá készülni, de az építés, az építés - ott kell lenni és csinálni kell. Nincs titok, nincs romantikus homály - anyag van és akarat, ami megformálja. Ne felejtsük el dokumentálni! Én gyakran nem emlékszem a folyamatra, sokszor el sem hiszem, hogy én épített fel valamit - akkor jelen voltam, koncentráltam - ezekre az időszakokra nehezebben emlékszem vissza. Jó látni pár képet, hogy ilyen is volt, megcsináltuk.



Pár praktikus tanács

Tapasztalat nélkül ne vágjunk bele

Mindegy, hogy a miénk vagy a helyi ácsé a tapasztalat - mindenképp legyen ott valaki, aki ezt képviseli.


Döntsük el mi a cél

Lehet építkezni gyorsan, lassan, olcsón-drágán, nyugodtan-idegesen… Nekünk mi a fontos? Nyugodtan haladni. vagy határidőre befejezni? átélni minden pillanatát vagy máris beköltözni. Rengeteget kell dönteni, és sok “jó” választásunk lesz mindig - ha tudjuk mi a fontos, hogyan szeretnénk haladni, akkor a döntéseinket is meg tudjuk hozni. Nincs “jó” vagy “rossz” irány. Irányok vannak következményekkel. Számoljunk a következményekkel!


Ne gondolkodjunk túl sokat

Ha cél, hogy legyen egy otthonunk 3 éven belül, akkor nem gondolkodhatunk rajta 2,5 évet. Az arányok nem stimmelnek. El kell indulnunk, ha oda akarunk érni - hibázni fogunk, akadályok biztosan lesznek. Ezeket nem tudjuk kikerülni, hogyha sokat gondolkodunk, egyszerűen csak később érünk oda, később esünk át rajtuk és később jutunk a hasznos tapasztalatok birtokába. Az az ember, aki 3 év múlva beköltözik a házba már biztosan máshogy csinálná - tény, hiszen tanultunk. De nem tudjuk megspórolni a 3 évet, neki kell állnunk. A gondolkodás a leghasznosabb dolog - egy ideig. Spórolhatunk vele pénzt, időt, fejfájást - de egy idő után gáttá válhat. Ismerjük fel, ha eljött a pillanat és tudjunk előrelépni az ismeretlenbe.

Hivatalos ügymenet

Ma, Magyarországon saját lakhatás céljából épített lakóházunkat megépíthetjük magunk teljes egészében - természetesen a kivitelező engedélyével és a jogszabályok betartásával. Ez nem jelenthet minőségcsökkenés. Ilyenkor a kivitelező vállalja felelősséget, az általunk elvégzett munkáért. Hasznos cikk a témában


Egyéb esetben mindent, ami nem engedélyhez kötött, végezhetünk magunk (magunk számára, vagy mások számára, nem megélhetési célzattal) A “nem engedélyköteles” építési tevékenységek listáját itt találod.


Minden más esetben hivatalosan arra jogosult kivitelezhető készítheti el a tervezett munkarészt,


Szerintem az engedély nélkül végezhető tevékenységi kör elég nagy, hogy kiélhessünk az alkotói vágyunkat, ha ez a cél, viszont mindenképp érdekes, javasolt szakmai támogatás kérni, egyeztetni az ügyben.


Mindenkinek biztonságos építést kívánok a nyárra!


Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, kérlek oszd meg másokkal. : )








562 megtekintés