Számomra az a fontos, hogy minél több helyre eljusson a környezettudatos építészeti szemlélet.
Éppen ezért törekszem a csapatmunkára. Jelenlegi lehetőségeim, hogy vállalkozókkal dolgozom együtt és alkalmi munkaerőt - gyakornokokat foglalkoztatok. Számomra, aki mindig is egyedülállóságra, önállóságra törekedtem, ez egy nagyon nehéz lépés volt - és még mindig az.
Viszont úgy látom ez a fenntartható és lelkes jövő felé vezető út - ezért semmi nem tántorít már vissza.Ezt igyekszem folyton tudatosítani magamban: A rövid távú előnyökkel járó választások általában kényelmesek és bármikor dönthetek ezek mellett, DE én nem ezeket keresem. Olyan utakat keresek, amelyek időbeni potenciálja (a benne rejlő lehetősek) összehasonlíthatatlanul nagyobbak - aránytalanul jobban megtérül a beléjük fektetett idő, energia és pénz. Ezek a döntések jelen helyzetben bonyodalmat, bizonytalanságot és sebezhetőséget okoznak... egyelőre. Ezzel együtt energiával, lelkesedéssel töltenek meg a jövővel kapcsolatban - ezt az érzést most röviden reménynek nevezem. Ha nem ezen az úton haladnék esélyem sem lenne egy jobb jövő építéséhez. Mindig esetleges mi fog történni, de ha még tervem sincs mihez kezdjek.
A hosszútávú célokért való munka kétszeresen térül meg. Egyrészt - később nagyobb léptékű előnyök elérését teszi lehetővé (ami egyébként lehetetlen lenne, ha más úton haladnék, de ez egy másik bejegyzés témája lesz*). Másrészt megtanulok túllépni, felülkerekedni a kihívásokon, így a jellemem, a személyem is erősebbé, rátermettebbé válik az út során.
Nagyon örülök, hogy mára több fronton, rengeteg emberrel dolgozhatok együtt. Úgy érzem rengeteget tanulok. Egyre többször ismerek fel egy helyzetet, problémát, amivel még nem tudok mit kezdeni, de igényem van a megoldására. A tapasztalataim azt mutatják, hogy megoldás biztosan létezik, ezért egyre lelkesebben vetem magam bele ezekbe a szituációkba - hittel és energiával telve, hogy megtaláljam, amit keresek.
Comments