top of page

Farost-Vályogrost

A héten az ADtectum-nál jártunk, ahol a Steico természetes termékei mellett jó pár vályogtermékkel is megismerkedtünk. A tárlatvezetés enyhén hosszú volt, viszont a sok információ a végére egészen használható képet adott erről a speciális anyagpalettáról.


Előre lelövöm a poén:

Azzal együtt hogy a következő építőanyagok nagy része 100%-ban természetes anyagokat tartalmaznak, ezek a termékek nem az olcsóságuk miatt keresettek - ipari, import termékek, viszont egészségügyi, felhasználóbarát, környezetbarát és életciklus szempontból kiemelkedően jók.


Egészségügyi és felhasználóbarát szempont:

Egészségre nem károsak, nem okoznak irritációt, alkalmazhatók lakóterekben, kisbabás helyiségekben, könnyű velük dolgozni.


Környezetbarát és életciklus szempont:

A környezetet nem terhelő, lebomló vagy 100%-ban újrahasznosítható, természetes anyagok, előállításuk nagy mennyiségben, ipari körülmények között történik, ezért a helyi építőanyagokkal ilyen téren nem versenyezhetnek, viszont más ipari anyagokkal simán.


Milyen termékeket néztünk meg?


Farost hőszigetelés

Nem mennék bele a részletekbe, lényeg, hogy a legtöbb felhasználási területre létezik farost hőszigetelés - homlokzatra vakolható, padlóba úsztatóréteg, szarufák feletti terhelhető szigetelés csak hogy párat említsek. Ami fontos, hogy ezek az anyagok nedvességre érzékenyek (mint pl. az üveggyapot, kőzetgyapot termékek is), valamint éghető anyagoknak számítanak hivatalos szempontból, ezért például szerelt homlokzatburkolat mögé (átszellőztetett légrésbe bonyolultabban betervezhetők. Készülnek több féle formában és minőségben - a legtermészetesebb változat esetében a faanyag lignittartalmával "ragasztják össze" a rostokat. Más esetben poliuretánt vagy gyantát használnak - minősítetten az egészségügyi határértékek alatt maradva.


van egy kakukktojás (kenderpaplan)

Ami nekem izgalmas volt:

1. padlóúsztatás nútféderrel - Egy tömörebb farost szigetelést megcsináltak nútféderesre, és így az a nútféderes párnafákkal összeépíthető. Ami az izgalmas: A hőszigetelő/úsztató lapok pár milliméterrel nagyobbak gyárilag, így a párnafák a levegőben "lógnak". Ha nagyon gazdálkodni kell a beltéri magassággal, ez egy olyan rendszer, amely hőszigetel és a párnafák úsztatása is megoldott, tehát pl. meglévő tetőtér beépítésnél egy jó megoldás lehet.


2. befújható kenderrost hőszigetelés (én csak a cellulózt ismerem), tömegében ez egy nehezebb anyag, a befújása is nagyobb teljesítményű gépet igényel, cserébe viszont jobb akusztikai és páragazdálkodó tulajdonsággal rendelkezik.


A farost tömegének 20%-val megegyező mennyiségű vizet képes felvenni, és leadni (képes gazdálkodni a párával). A beépítésnél arra is figyelnünk kell, hogy a végleges falszerkezet páratechnikailag kifelé nyitott legyen, ami azt jelenti hogy ha a belső használatból származó pára a szerkezetbe jut (egyébként csak így tud gazdálkodni vele), akkor az ne rekedjen meg a külső felülethez közel, mert kondenzáció következhet be. Ökölszabályként a belső párafékezés legyen nagyobb mint a külső felület párafékező-képességének 4-szerese - a szabály megjegyzése helyett azt javaslom forduljatok ehhez értő szakemberhez.


Nem ez a "szentgrál". Ezt az anyagot is, a körülményeket és többi a építőanyagot figyelembe véve kell betervezni, és csak az anyag tulajdonságainak (személyiségének) megfelelő helyeken érdemes használni. Minden esetben érdemes előzetesen tájékozódni a hőszigetelés méreteiről, és a fogadó szerkezetet olyan raszterrel kialakítani, hogy a vágási veszteség, "pöcsölőidő" a legkisebb legyen.


befújható farost


Vályogrost lapok

Úgy kell elképzelni mint egy OSB-lap formájú vályogtégla :D Még egyszer nekifutok: Tehát ez egy szárazépítési burkolólap amely vályogból készült és kap egy len/kenderháló erősítést. A lapok m2-súlya (16mm vastag) kb. 40 kg, tehát egy masszív páragazdálkodó, hőtároló anyagról beszélünk. Ezeket vázszerkezethez tárcsás csavarokkal lehet erősíteni - tetőterekben, favázas falaknál és olyan helyeken, ahol fontos, hogy ne vigyünk be többlet vizet a szerkezetbe egy szuper megoldásnak tartom. Tűzálló - 100%-ban természetes anyag.


Vályogvakolat és glett

A rostlapok burkolására külön vályogvakolat készül, ami a megszokott/hagyományostól/meg vetettől nagyban eltér. A felhordási vastagság 3-5 mm, amibe egy műanyag vakolaterősítő háló kerül. (tudom-tudom de most ne álljunk le itt). Ezt simítják, majd kerül rá a nemesvakolat, vályogglett vagy festék. Ez nem a népi, tapicskolós anyag, hanem egy látszó beton minőségű, tükörsima felületet adó korszerű eljárás - természetesen ehhez szükséges kivitelezői szaktudást is igényel. Az ára és a minősége is ezt mutatják - tehát ha valaki pl. vályogtégla falat szeretne durvázni, javítani házilag, akkor ez kevésbé ajánlott - viszont ha vályogrosttal burkolta a tetőterét, vagy a fürdőszobában egy tükörsima, vízlepergető felületet szeretne - ami ráadásul páraáteresztő, akkor érdemes megfontolni.

A kívánt eredményhez ismerni kell az anyagot és a szakszerű kivitelezés lépéseit és segédanyagait is - igyekszem hangsúlyozni, hogy ezek az anyagok nem a kertből kitermelt tapasztóanyag, hanem egy nagyon finom és korszerű építőanyag.




Kitérő

Mielőtt ítélkezésen kapnátok: nem mondom egyik anyagra sem hogy jó vagy rossz - nem használandó, vagy mindenképpen használandó. Nem itt van a hangsúly, illetve erről szó sincs. Ha valaki régi vályogtéglákat felhasználva vakol: szuper - tegye azt, minden elismerésem. Ha valaki tükörsima, belső válaszfalat készít és ehhez készterméket használ: szuper - minden elismerésem.

Ismerni kell az igényeket és a lehetőségeket, valamint az anyagot is. Utóbbinál jó tisztába kerülni, hogy:

- hogyan építhető be (nedves, száraz)

- milyen lesz ha elkészült (porzik, reped, felületkezelést igényel, stb.)

- mivel építhető össze (téglával, fával, kell-e hozzá kiegészítő anyag/szerkezet, stb.)

- hova való (beltér-kültér, nyirkos közeg, stb.).

Ha ezeket tudjuk, akkor nagy valószínűséggel egyből el tudjuk dönteni, hogy mire van szükségünk.

Ezután persze jöhet az ár, meg hogy "Józsi"-nak hol van kedvezménye, de amit első körben mérlegelnünk kell:

- mi jó NEKÜNK hosszútávon

- mi jó a HÁZNAK hosszútávon

ha nincs közös halmaz... ez egy másik téma.


Vissza a szakmai részhez.


Tehát beszéltünk vályogrost lapokról, amivel elkészítjük a falfelületet nedvesség bevitele nélkül. Egy hagyományos vályogtapasztást ideális esetben 1cm-ként érdemes felvinni - a kész lapok 16 mm, 22 mm vastagok, illetve erre jön a vékonyvakolat és a glett. Így körülbelül 3 réteg tapasztást vittünk fel a falra.


A glett finomabb összetételű a vakolatnál - ezt vagy a nemes vakolatot használva festést nem igénylő felületet hozhatunk létre - elképzelés szerint a tükörsimától a strukturáltig.

Ami nekem még izgalmas volt, hogy ezekbe a fedőanyagokba (elsősorban a vakolatba) mindenféle anyagokat bele lehet keverni, ami még egy kis művészkedési, belsőépítészeti lehetőséget ad. Ilyen anyagok például a csillámpala- vagy a kagylóhéj-örlemény.


A vakolat és vályogfesték színezhető természetes ásványok pigmentjeivel, vagy használható natúr megjelenésében. Nekem a meleg, pasztelles földszínek nagyon tetszenek, de alapvetően fehér-fan vagyok. Kiemelni, díszíteni szerintem jó alternatíva a színezés.



Ami nekem tetszik és kicsit új is volt, hogy vízlepergető réteget vályogfelületeken punviaszos kezeléssel kaphatunk. Ezt meg kell újítani évente, és medencefalat sem csinálnék vele. De például fürdőkben, nem közvetlen víznek kitett felületek, tisztítható, elegáns módon kialakíthatók.


! Kazeintartalom !: a festékekben természetes kazein van, ami a tapadást és a kopásállóságot növeli - bekeverve, vizes közegben 2-3 nap után erjedni kezd, tehát el kell használni - megszáradva szuper!


A bemutatott anyagok elsősorban beltérre valók, oda fejlesztették ki őket.

Megfogdostunk még cementkötésű kőörlemény-lapokat, amelyek padlófűtéshez lettek kialakítva (ezt is szárazon oldják meg már sok helyen.. természetesen a beszerelt csövekben víz folyik), illetve cementált faaprítékot is, amelyet feltöltéshez használnak külföldön. (Érdekesség szintén, hogy ezt a feltöltést nem kell tömöríteni, elterített formájában azonnal terhelhető)

A tartószerkezeti elemeket, ragasztott faanyagot külön nem tárgyalom a Steico pl. teljes szerkezeti elem + fólia + hőszigetelőanyag repertoárral rendelkezik - utána lehet olvasni.



Az ár természetes anyag ide vagy oda sokszor számít.

Ez ügyben két dolgot emelnék ki:


1. Ezek az anyagok manapság egészen versenyképesek, főleg ha a bejegyzés legelején sorolt szempontokat is figyelembe vesszük - tehát jó alternatívái lehetnek ipari anyagoknak, néha hasonló, néha pedig 10-15%-kal drágább árkategóriáról beszélünk - itt inkább a nem-ismertség jelenthet problémát - hiszen ha az építész nem tervezi be/ nem javasolja akkor ki, illetve, ha a tüzép-en nem tartanak, akkor több utánajárásra lesz szükség.


2. Szuperegészségesek. Miért építünk házat, mért lakunk házban?

..itt várok egy kicsit a válaszra...


Természetesen magunknak építjük, azért hogy benne lakjunk (elsősorban családiházakra gondolok, elgondolkodhatunk a 30-lakásos társasházon, hogy ott ez hogyan működik, de most nem ez a fókusz) - tehát házat építünk, hogy pihenjünk, aludjunk, családot alkossunk.

Egész sok időt töltünk házakban, otthonainkban. Ezért nem mindegy, hogy miből épül a ház. Ha pár hétig élek valahol, nem hiszen hogy foglalkoznék a falak rám gyakorolt hatásával (kivéve ha este világítanának a sugárzástól..) Mindenesetre ha hosszútávon gondolkodom és fontos az egészségem, családom egészsége és a környezettudatosság (vagy ezekből legalább 1), akkor érdemes kicsit utánajárni az alternatíváknak, az egészségesebb megoldásoknak.


Összefoglalás

Jó volt elmenni és beszélgetni, megnézni személyesen - sokat tanultunk és tudunk alternatívát kínálni.

Javaslom annak, akit ez érdekel: hogy menjen el, nézze meg, fogdossa meg az anyagokat, illetve annak is, aki használni szeretné, hogy ismerkedjen meg az anyagok tulajdonságaival és korlátaival személyesen!

Mi itt voltunk: ADtectum - köszönjük!





Comments


bottom of page