Francia tanulmányút a korszerű földépítés világában - tömörített földfalak #1
Talán meglepő lesz, de mint környezettudatos építész imádom a földet. Mint építése alapanyag kimeríthetetlen, újrahasználható, általában helyben elérhető, egészséges. Hagyományosan nem volt más választása a leleményes embereknek, minthogy a lábuk alatt található, teherhordó, erős, agyagos földet használják építésre.
Hogy kerültünk Franciaországba?
Bihari Ádám barátom, itt tanulta a földépítés alapjait. A kutatóközpont, ahol dolgozott, az egyetemek számára biztosít kiegészítő gyakorlati oktatás (elsősorban építészhallgatónak 1:1 építési lehetőséget), emellett a természetes építőanyagok intenzív kutatásával foglalkoznak.
Itt találkozik a modern a természetessel, az ipar a kézművességgel - éppen, amit mi keresünk. Találkoztunk gipszkartonszerű vályogkartonoktól elkezdve, öntött agyag-beton* tartókig mindennel.
Mi elsősorban a tömörített föld technika mélyebb tanulmányozásáért érkeztünk. A tömörített föld fal különbözik a döngölt/vert vályogfalaktól, amely Magyarországon elterjedt építési technológia volt. A tömörített földfalban alapvetően nincsen szálas és egyéb növényi anyag csupán az agyagos altalaj. Fontos, hogy ez a talaj kavicsos legyen ( ~max. 40mm, függ a fal vastagságától, ami min. 30-35cm vastag), ami meggátolja az erodálását - azaz a nagyobb szemcsék vetik a vizet, megtörve ezzel a falon útját, és kimosó munkáját.
A falakat tömőfával, vagy pneumatikus tömörítővel tömörítik - utóbbival dolgozunk az első napon. Maga a kézi szerszám 5-7bar nyomással tömöríti a földet össze, melyet 8-10cm-es rétegekben készítünk. A laza talajt ehhez 15cm vastagságban kell a zsaluzatba tenni, oly módon hogy a nagyobb szemcsék ne kerüljenek a szélekre, mert alattuk nem lehet a földet tömöríteni, így gödrössé válhat a felület.
Ja, hogy zsaluzat is kell hozzá?
Igen
A hagyományos döngölt falaknál fém/fa kalodás fa zsaluzatot használtak ( ált. ~2m hosszúságút). Ezzel szemben a korszerűbb zsaluzatok a betontechnológiákhoz használatos táblás zsaluelemeket alkalmazzák - melyek bérelhetőek, teljes épületre egyben rendelhetőek. Ebből az egyik oldalt teljes falmagasságig felépítik, megadva a falnak kívánt síkját - a másik oldalon a föld tömörítésével együtt építik a zsaluzatot is. A hagyományos technológia kúszós zsalut használt ( soronként feljebb kertült a zsalu), a korszerű rendszer fix zsaluzatot használ, elsősorban gazdaságossági szempontok miatt.
Az okítás kiterjedt egy minta-fal-rész építésére is, amikor is, nagy örömömre, sok apró, de annál fontosabb kivitelezés apróság került elő - a gyakorlat aranyat ér és elképzelhetetlen időt spórol a résztvevőknek a jövőben. Ezekkel nem untatnám az olvasót, viszont ha közösen építenénk a házát, mindenképp kérje rajtam számon! : )
Tehát a témánál maradva, a 1:1 kivitelezés az utolsó programunk volt az első napon. Előtte elméleti oktatást kaptunk, valamint próbatesteket készítettünk, az anyagkeverék tulajdonságait tanulmányozandó. A mintatestek készítésekor a megvalósítási folyamat egy-egy elemét módosítottuk és összehasonlítottunk a végeredményeket. Például vizsgáltuk a szemcsenagyság, a tömörítési erő, nedvességtartalom, stb. csökkentésének/növelésének hatásait. Ez a fajta oktatási módszer példaértékű, hiperszemléletes és interaktív - alkalmazandó "jó gyakorlat"-ként ajánlom.
Őszintén lelkes lettem a technológiával és a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban. Sok jó példa (korszerű és hagyományos) található itt a környezetünkben, a tanulmányutunk egyik napja ezek felkereséséről és tanulmányozásáról fog szólni - már alig várom! :D
Összefoglalva a hosszú, de nem elég részletes leírást - a föld egy izgalmas alapanyag, ami mindig is az alfája lesz az építésnek. Ez az anyag más arculattal és formálással, de továbbra is az emberek igényeit szolgálhatja, hozzáértő és lelkes szakemberekkel ez egy elérhető építési rendszer, építőanyag - ma, Európában és minden bizonnyal hamarosan Magyarországon is.
Az írás elején említem a föld meghatározó, fontos és környezettudatos alaptulajdonságait - keressünk és építkezzünk hasonló anyagokkal!
* a betonról:
A beton szemcsékből és kötőanyagból (ragasztó) áll. A hagyományos beton kavicsokból, homokból és cementből készül - a cement itt a kötőanyag, ami a nagyobb részecskéket egymáshoz ragasztja.
Az agyag ugyan így viselkedik - a nagyobb szemcséket egymáshoz köti, ragasztja.
Tehát a beton a szemcse+kötőanyag típusú anyagokat foglalja halmazba - így beszélhetünk cement-betonról és agyag-betonról is.
(Kevésbé jól sikerült béta-bevezető - akit érdekel:
... minthogy a lábuk alatt található, teherhordó, erős, agyagos földet használják építésre.
Ma más a helyzet, rengeteg a modernebbnél modernebb építőanyag, amelyek elérhetőek szinte bárhol. A tervezők ki sem látszanak a prospektusok és anyagspecifikációk közül. Mindenre van egy jobb, gazdaságosabb megoldás. Nem baj, ha sokat utazik az anyag, ráadásul nem újrahasznosítható és rá-ráadásul az egészségre is káros. Gazdaságos a beépítése, és talán ez az ami hirtelen számít, ha építkezik az ember.
Most, hogy ilyen pozitívan megágyaztam a témának - miért föld?Mivel tud többet a 'föld', mint kétszáz éve?
Semmivel
Azonban a 'beton'építészet és a modern-tudományos szemlélet lehetővé tette, hogy megértsük a föld és az agyag viselkedését, valamint hogy korszerűbb módon alkalmazzuk.
Én a földre mint alapanyag tekintek. )