A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „LANTOS MÚZEUM PÉCS 2022” címmel meghirdetett ötletpályázatára benyújtott pályázatunkról röviden
A város
Pécs kimondottan karakteres város - mind a helyi kultúra, mind az építészeti arculat terén. Korok váltották egymást és nyomot hagytak az utcákon, amik beépültek az emberek életébe. Ez a környezet sok kiváló embert inspirált és inspirál a mai napig, ezzel együtt rengeteg egyetemistának ad helyet a tanulásra, a fejlődésre.
Az apró dolgok színesítik, teszik felejthetetlenné az idelátogatók számára Pécset. A napvitorlák a Kossuth utcán, a csobogók és szökőkutak a tereken, a régi környezetben lüktető kreatív, művészi jelenlét. A közösségi területek egyre inkább látogató- és gyerekbarát kialakításúak, a szolgáltatások egyre minőségibbek. Pécs fejlődő város. Hangsúlyt fordít a fenntarthatóság, energiagazdálkodás és vállalkozói szféra erősítésére is.
Koncepciónk egy új magot vetne el Pécsen. Egy fenntartható, környezetbarát város képét, amely fokozottan figyel a vízgazdálkodásra, a földfelületek hőmérséklet-csillapító és - nyugtató hatására, valamint a körforgásos gazdálkodás építés elveire.
A telek
A tervezési terület értékeit meg kívánjuk őrizni, ezek: nagy zöldfelületek és az idősebb fák, szellősség, tágasság, illetve a Roma holokauszt-emlékmű.
Közlekedések
A buszmegálló áthelyezése segíti az épületek tömegközlekedéssel való elérését. A P+R parkoló kerékpártárolókkal támogatja a kétkerekű közlekedést és a helyi E-kerékpár rendszer használatát. A környezetben lévő parkolók túlterheltek, így a mélygarázs kialakításánál figyelembe vettük a rendelőintézet forgalmát is. Az elszórtan elhelyezkedő parkolókat az ott lakók számára kell fenntartani.
Az épületek
Az múzeum karakterét, tömegalakítását és tájolását a funkciók kiszolgálása mellett a környezet dinamikája, a fenntartható építészet elvei és a természetes anyaghasználat formálta. Az épületegyüttes a Pécsen jól bevált mintát alkalmazza: szellős, árnyékos terek vízfelületekkel - ezt mi intenzív növényzettel egészítettük ki -, hogy az épületek által elvett értékes zöldfelületeket kompenzáljuk, újra visszahozzuk. Ez a terület mikroklímáját - átlaghőmérséklet, légszennyezettség, páratartalom - nagyban befolyásolja. Az épületek telepítése nem gátolná a levegő mozgását, ami szélerőművek telepítésével fenntartható energiaforrásként szolgálhat.
A jelenleg is zajló éghajlati változások, társadalmi átalakulások, egy adaptívabb építészeti hozzáállást és térstruktúrát követelnek meg. Nem tartjuk kizártnak, hogy a jövőben a kiállítóterek is teljesen átalakulnak, esetleg maga a múzeum újabb funkciót kap a változásokra adott válaszként. Lantos Ferenc munkásságát ezért szeretnénk ,,sejtszinten” megjeleníteni az épületben. Ehhez inspriácóként az op-art stílusú festményeit vizsgáltuk, majd adaptáltuk az alaprajzok formálásakor. A kapott íves térelhatárolások nem csak egy életmű emlékét őrzik, hanem izgalmas térélményt is adnak a keletkező terek leendő felhasználóinak.
Az eltérő ritmusban kialakított terek, térhelyzetek és közlekedési útvonalak képesek felvenni a helyi életmód dinamikáját és sokszínűségét. Az apró kültéri kiszolgáló blokkot zöldtető köti össze a keleti épülettel. Ennek eredménye egy olyan földszinti sáv, amelyben mobil pop-up építmények kapnak megjelenési lehetőséget. Itt kézműves és termelői vásár jelenhet meg, és használt áru maradhat körforgásban ahelyett, hogy szemétre kerülne. Teret kapnak az alulról jövő kezdeményezések, ilyen módon a város lakói is bevonásra kerülnek.
Emelet
Az első és második emeleten Lantos Ferenc életműve manifesztálódik. A műtermekben a jövő generációjának oktatása és környezettudatossági nevelése zajlik. A műtermek helyet
adnak a kísérletezésnek, a tapasztalati tudás megszerzésének. A természet közben körbeöleli a felhasználót: a homlokzatokon zöldfalak, vert föld, kilépve a szabadba vadvirágos tetőterasz cserjékkel. A járható zöld tetőterasz össze is köti a két épülettömböt.
A multifunkciós tér a diákok alkotásainak kiállítási helye lehet, és bérbe is vehető.
Oktatás
Lantos Ferenc munkásságát áthatotta az oktatás szelleme. Ennek méltó emléket állítva gondoltuk tovább a kiírásban szereplő tereket; az emeleteken lévő műtermekben elsősorban oktatási, alkotói tevékenység folyna. A fenntartható jövő alapja a fenntartható kultúra. Ennek a kultúrának két alappillére a fiatalok támogatása: az oktatás és a természettel való együttműködés hangsúlyozása.
Földszint
A nyugati épület földszintjén kerül bemutatásra Lantos Ferenc életműve. A kiszolgálóterek mellett elhaladva jutunk be a négyzetes alaprajzú kiállítótérbe. Az íves térosztó falak egy része tartószerkezeti szerepet is betölt, némelyik viszont mobil kiállítópont. A látogatói élmény az ajándékbolt elhagyásával zárul.
A keleti épület földszintjén egy légterű könyvesbolt és kávézó várja a látogatókat, amelyben gyereksaro biztosítja a családi időtöltés lehetőségét. A kevésbé reprezentatív kiszolgálóhelyiségek tömbösítve kerültek az épület északi részére.
A nyilvános mosdó egyértelmű funkciója mellett tartószerkezetként is funkcionál a zöldtető számára.
Anyaghasználat
A természetes anyagok minél széleskörűbb használatát vitathatatlannak tartjuk környezetterhelés, épületbiológiai és a globális standardok szempontjából is. A választott anyagok őszinték, és a funkciójuk kielégítése mellett esztétikusak is. Szakszerű alkalmazásuk eredményeként számottevően kevesebb hulladék keletkezik építés, használat és bontás idején.
A többszintes épületeknél teherhordó szerkezetként rétegragasztott fapanelt (CLT) terveztünk, amely fenntartható erdőgazdálkodásból kitermelt faanyagból készül. Nem könnyűszerkezet, mégis könnyebb a téglánál és a betonnál, a kivitelezése egyszerű.
A föld helyben fellelhető - szinte kötelező anyag -, tartós és egyedi szépségű, látszó kivitelű szerkezetek készülhetnek belőle.
A fenntarthatósági elvek mellett ezek a nem mindennapi, kortárs felületek jól reprezentálják Pécs városának sokszínűségét, kreativitását, valamint valóban helyi jelleget adnak az épületnek. Ezek a szerkezetek, a kortárs földépítészet, ma egészen mást jelentenek, mint a múlt században. A föld-alapanyagot tudományos pontossággal állítják össze, és stabilizálják, hogy a környezeti hatásoknak akár beton-szerűen ellenálló, korszerű épületszerkezet jöhessen létre; vasalható, hőszigetelhető - a legmagasabb igények szerint. Stabilizálás nélkül, beltérben, kiváló páragazdálkodó, hőtároló burkolatok készíthetők belőle.
Mindkét anyag ősi, időtálló, méltó a választott koncepció képviseléséhez. Egyedi, nemes felületeket képeznek, és nem utolsósorban növelik a helyiségekben tartózkodó emberek komfortérzetét.
Egyes helyiségek elé áttört és átszellőztetett burkolat került. A stilizált kerámiaelemek megidézik a város karakteres építészeti elemeit.
A járható zöldfelületek mellett az utak téglával, kővel és murvával burkoltak, a játszótérre homok- és fenyőkéreg-terítés kerül. Fontos szempont, hogy a csapadék elszivárogjon, amely a zöldfelület élénken tartásának kedvez.
Energiamegmaradás
A legjobb energia a nem felhasznált energia. Tervezéskor alapvető követelmény volt az épületek minél kisebb energiafogyasztása. Ezt elsősorban a megfelelő tájolás, árnyékolás, és anyagválasztás biztosítja (passzív rendszerek), másodsorban a gépészeti megoldások (aktív rendszerek). A szükséges fűtési és hűtési energiát talajszondás hőszivattyú termeli.
Egy ilyen napos területen első gondolatként merül fel a napelemek használata. Egyelőre ezek gyártása még sok nem megújuló anyag használatával jár (műanyagok, nemesfémek bányászata), ezért a tervben a jelenlegi technológiát nem javasoljuk.
Az épületek téli időszakban történő felfűtése a terek leválasztásával szakaszosan, helyiségenként is megoldható. A hőháztartás optimalizálását a fűtött beltereken kívül temperált és átszellőztetett átmeneti terek segítik.
A homlokzatok kialakítását is elsősorban az energiafelhasználás csökkentése definiálta. A nappali túlmelegedést zöldhomlokzat mérsékli, míg télen az északi üvegfelületek segítenek a helyiségek temperálásában.
Az oktatás és az empatikus, környezettudatos nevelés is az energiamegtakarítás alappillére, ezért a tervben lépten-nyomon megjelenik ez a szándék: a fenntartható szemléletmód népszerűsítése, valódi tanulási élmények szerzése a területen.
A víz körforgása
Az elmúlt évek forró, száraz nyarai megmutatták, hogy ezt már a tervezéskor figyelembe kell vennünk. A csapadékvíz megtartása (retenciós zöldtetők,) és alkalmazása (szürkevíz-háztartás) kézenfekvő megoldás. A csapadékvíz kezelése is egyre nagyobb kihívást jelent az intenzíven burkolt területeken. Az árasztásos (retenciós) kialakítású zöldtetőknél az öntözéshez szükséges víz mennyisége minimalizálódik, továbbá az időszakos csapadékvízterhelés hatása erősen csökkenthető. A területre tervezett vízfelületek, szökőkutak és csobogók nyáron üdébbé teszik a létezést, és folytatják a pécsi terek hagyományát.
Vissza a természetnek
Célunk, hogy minél több területen jelenjen meg a természet, ezzel segítve az egyébként is túlterhelt városi környezetet.
A telek szélein fasorok, a telken belül pedig szórt facsoportok kerülnek telepítésre. A kültérben vadvirágos szigetek, valamint a permakultúra elvei alapján telepített kertek készülnek, előnyben részesítve az őshonos, szárazságtűrő növényeket. Az épületek átmeneti tereihez közel, kisebb területeket takarná csak nyílt gyepfelület; ezek használhatók lennének rekreációs célokra is. Az épületek fedését intenzív zöldtető képezi, amely a méhcsalogató növények, elsősorban vadvirágok telepítésével hozzájárul a beporzó rovarok kulcsfontosságú szerepének megóvásához a belvárosban is. A növényzet textúrája és jótékony hatásai a természetes építőanyagokat jól kiegészítik.
A beltérbe nagyméretű növények kerülnek, amelyek esztétikai jellegük mellett a levegő minőségét és páraháztartását javítják, és a bent tartózkodó emberek közérzetét is jobbá teszik. Így nem választjuk szét az embert a természettől.