• Radev Gergő

Irány a kivitelezés

Szeretném az elkövetkezendő időszakot kicsit megalapozni - nem egy tudományos és konkrét bejegyzés lesz - inkább amolyan gondolati összefoglaló, ami fókuszt ad.


Mutatom az irányt, amin mostanában dolgozom!

Nyilván munka mellett, minden más mellett - de ahogy a többi a gyakorlás és a jelen, ez inkább az előkészítés és a jövő.


Mindig is a megvalósítás érdekelt. Az elmélet fontos, anélkül nem tudunk elindulni - de az út egy bizonyos pontján, meg kell jelennie valaminek itt a világunkban. Számomra az építészet és az építés a gondolati világ összekötése a fizikaival - a gondolatok kézzel foghatóvá tétele - alkotás.


Tehát az alkotás fontos a fenti értelemben, ennek pedig az alapelvei:


az egyensúly, az egyszerűség és a szolgálat.


Az egyensúly mindent tartalmaz amit figyelembe kell venni a környezettől, a fenntarthatóságon át a gazdaságosságig. Az egyszerűség a lényegtelen hiányát, az őszinteséget, képmutatás nélküliséget jelenti számomra. A szolgálat pedig a hasznosságot, önzetlenséget foglalja össze.


Ezeken az alapokon akarok mozogni, építeni és fejlődni.

Én építész vagyok, abban segítek embereknek, hogy az igényeiket meg tudják valósítani, dönteni tudjanak fontos kérdésekben, és hogy ezzel a szándékkal lehetőleg a környezetüket gazdagítsák, fenntartható módon, tudatosan legyen jelen.


A következőkben őszintén írok, a nyelvezetet kiskorúak számára nem, vagy szülői felügyelet mellett (átbeszélve) ajánlom.


Szóval felcsesz, hogy egy elkészült terv után szorongok, hogy nincs kivitelező, akit jó szívvel ajánlanék, vagy ha van is, akkor 2-3 év múlva tudna foglalkozni a projekttel. Felcsesz, hogy megbeszélünk valamit és az kicsit sem úgy valósul meg - és hogy sokan arra sem veszik a fáradságot, hogy amikor már látják, hogy csúsznak a dolgok, akkor tájékoztassanak. Felcsesz az is, hogy 50 féle képpen ecsetelik nekem, hogy hogyan nem lehet megcsinálni valamint, miközben elég lenne egy javaslat a megoldásra. Elegem van abból, hogy senki sem mer felelősséget vállalni, minden pont nem az ő dolga, mindenkinek részletes útmutatásra van szüksége, nehogy valahol neki kelljen kitalálnia valamit. Őszinte tiszteletem a kivételeknek! Csak így tovább srácok - ti vagytok a jövő!




Mi csinál egy ingerült, megoldás-centrikus ember: Kitalálja, hogy lehet ezen felülkerekedni és megoldani a helyzetet! Hát tegyük ez!


Nem panaszkodásnak szánom a fentieket - a "felcsesz" szót erre a kifejezésre cserélve:

"Keresem a megoldást arra" már pozitívabb a dolog. Nálam a "harag" vagy hívjuk akárhogy, egy pozitív, proaktivitást serkentő tényező! Mérges vagyok, de csak azért, mert olyan vagyok, mint bárki más: nehezen változok, néha utálom a változást, csak csinálni akarom a dolgom, amiben éppen minden is hátráltat - ez ingerülté, dühössé tesz, viszont itt nem állok meg, hanem akkor már ezt a lendületet arra használom, hogy a változás felé toljam magam, kitaláljak valami megoldást, ami előre visz!

Bevallom ezt a konverziót sokszor kifejezetten nehéz kipipálni, de csak ekkor történik érdemi előrelépés.

A cél, a jó ház, az elégedett ügyfél, a környezetbarát, tudatos jelenlét - ami ebben segít, azt üdvözlöm, ami ebben hátráltat azt irtom, vagy átalakítom. Ilyen szempontból maximalista vagyok - konvergálni szeretnék a tökéletes házhoz, és a vállaláson felüli teljesítményhez (200%).


Szóval témánál maradva, és meglepően keveset káromkodva (nagyon igyekszem szép alternatívákat találni :D ) - merre is visz ez engem, hova fogunk kilyukadni?

Mi segíthet a megvalósítási folyamat ezen szakaszán, ahol bizonyosság, szakértelem és szolgálatkészség található?


...dobpergés


Kivitelező cég

Gondolom sokan, most hátrahőkölve, megdöbbenve kiáltjátok el magatokat mindent eldobva: - Ez nekem hogy nem jutott eszembe? micsoda meglevő, frappáns fordulat! (NEM AZ) (én is sírva nevetek nem kell aggódni)


Ezt nem tudom kihagyni, és őszintén - szar lenne az életem, ha ebbe nem vágnék bele. Ahogy körvonalazódott ez az általános és rengeteg csiszolást igénylő ötlet - amit egyébként a kezdetektől fogva kerülgetek - úgy éreztem egyre inkább és láttam ennek a hiányát, létjogosultságát mindenhol. Talán huszárvágás, talán nem az, mindenesetre és ezt egy organikus evolúciónak látom.


Itt most az általános életképességvizsgálatot át is ugranám. Ezt nem akarom ecsetelni és nem is szándékom a meggyőzés, bizonygatás, magyarázkodás. Biztosan sokan máshogy oldanátok meg a helyzetet, és egyébként érdekelne is, hogy aki ebbe belemászott, merre halad éppen - ezt nézzétek el nekem. Mindig is szerettem a faékeket - de az olyanokat, amit szép arányúak, igénybevételhez megfelelő fából készültek, stb. - Legyen igényes, de legyen minél egyszerűbb.


Röviden szeretném felfejteni az elképzelés felső rétegeit és pár sarokkövet is megfogalmazok, ami az én oldalamról fontos, sok energiát igénylő témakör, ezeket szeretném kibontani a következő hetekben(?), hónapokban (?), ahogy haladok.


Tehát, mint kivitelező cég számomra a fontos az egyensúly megtalálása környezet, megrendelő és megvalósító között. Nem kifejezetten az egyik vagy a másik oldalt képviselem, hanem a közös jelenlét helyére beállva biztosítanám a tisztességes, méltóságteljes együttműködést, törekedve arra, hogy mindenki megtalálja a számítását, senki se sérüljön a kelleténél jobban* a folyamatban - és természetesen hogy ez az együttműködés hosszútávon fenntartható legyen.


* Mivel egyensúly van, ezért ahhoz hogy építsek, máshonnan el kell vennem - így kompromisszumok mindig születnek, mindegyik fél változik majd a folyamat során - kérdés az, hogy merre?


A cél: környezetbe-illő, környezetbarát épületek építése, amelynek teljes életeciklusa (szándéktól a megsemmisülésig) inspirálja a környezetét, emeli azt, és segíti a fejlődését.

Ebben a folyamatban és életciklusban rengetegen vesznek részt - a szándékom azt, hogy ebből minél többen nálunk, vagy velünk dolgozzanak.



Ahhoz, hogy ezt elérjük, a "sokmindenen" belül van pár fontos elem - én sarokköveknek hívom őket, amelyekkel kezdeni kell az építést. (Az alap elvi szinten épült, az úgy érzem elég stabil, illetve az egész magja (mondjuk mint a kemence(?)) egy külön szociálisabb téma, ami áthatja az egészet. Ez a közösség, és a szolgálat - de ez most itt eléggé "ezósítaná" a hangulatot, szóval erről majd máskor, más formában.


Ezen a ponton elég erősen kezdek izgulni az érthetőség miatt. :D


Mindenesetre a következő sarokköveket határoztam meg:

- Jövőkép (mindenki számára hosszú távú "karrierlehetőség" biztosítása)

- Mesteremberek (tisztességes munkavégzés, szakmai tapasztalat és annak átadása)

- Segédmunkások (megbízható, állandó állomány, akik inassá, később mesterré válhatnak)

- Garancia (megbízhatóság, szakszerűség, határidőre való teljesítés biztosítása)


Ezek azok a témák, ahol a mostani helyzetben a legnagyobb hiányt látom.

Nincs irány, nincs elképzelés.

Ezzel foglalkozom, és igyekszem részletesen tisztázni, ezt a folyamatot.


Elöljáróban, vagy lezárásként még annyit, hogy az írással a célom az, hogy mások hasznára váljon az én utam. Nekem is segít tisztázni és tömöríteni a gondolataimat, másoknak pedig példaként vagy kapcsolódási felületként szolgálhat. Úgy érzem, a hasznos írásoknak van közösség teremtő ereje - ez az, ami felé érdemes SZERINTEM tartani. Remélem, hogy elérem ezzel mindazokat, akik ezen a téren ügyködnek, mozognak - tartozzanak a hármas csoportosítás (megrendelő, környezet, kivitelező) bármely szegmensébe is. Köszönöm, ha segítesz egy megosztással ebben!


Irány a kivitelezés!

Köszönöm, üdvözletem!








122 megtekintés