Ismerkedjünk meg a földből készült téglák világával – a vályogtéglát talán mindenki ismeri…
Ez a bejegyzésem egy nagyobb gyűjtés pici összefoglalója. Tudományos teljesség nélkül szeretném közelebb hozni mindenkihez a vályogtéglákat és a földtéglákat.
Miért nem vályogtégla szerepel a címben?
A "vályog" mint szó, jelöli (1) a vályogtalajt (agyag-iszap-nagyobb szemcsék keveréke), (2) a vályogtégla alapanyagát, mint szalmával kevert, agyagos altalajt, (3) egyes tájegységeken magát a vályogtéglát.
Számomra a „vályogtégla” a hazai standard 15/15/30 cm-es változat, egy ősi építkezési forma egyik képviselője. Azonban emellett sok féle összetételű, készítésű föld-alapanyagú tégla létezik, amelyek közül nem mindegyik vályogtégla. Hagyományosan véve a szalmás-agyagos földből, kézzel készített, égetetlen téglákat hívjuk vályogtéglának. Itthon, Magyarországon sarkítva ez az egy fajta létezik: szalmás-saras keverék, amit formába vetnek, kiszárítanak és vége is a történetnek. A másik „nem-vályogtégla” itthon a préselt földtégla –ezzel is építkeznek. A közös bennük a föld - az agyagtartalmú föld. A rovar-bogár analógiára:
Minden vályogtégla földtégla, de nem minden földtégla vályogtégla.
(a képeket az oldalra mutató nyilakkal lehet lapozni)
Készítettem egy rövid kategorizálást. Ez az én személyes csoportosításom, és csupán arra szolgál, hogy megértsük egymást! Így el tudtok igazodni a fajták között és látjátok a különbségeket.
vályogtégla – szalmás, kézi vetésű
földtégla – szalma nélkül, kézi vetésű
préselt vályogtégla – szalmás, géppel préselt
préselt földtégla – szalma nélkül, géppel préselt
nyers tégla (agyagtégla) – égetetlen agyagtégla
Jelen bejegyzésben a teherhordó szerkezetek építéséhez használt téglákkal foglalkozom, ezen belül az egyéb adalékszerek nélküliekkel. A keverési arányok módosításával létrehozhatunk burkoló, hőszigetelő téglákat is, illetve egyéb adalékszerekkel (mész,cement, stb.) stabilizált építőelemeket is - viszont ezekkel együtt túl hosszú és valószínű már befogadhatatlan lenne a történet - a jövőben mindenképp készítek ezekről is egy összefoglalót.
Még egy megjegyzés: a „szalmás-szalma nélkül” kifejezést az alapvető keverékre vonatkozik, ami kultúránként, vidékenként változhat – ha gyűjtőfogalmat kellene mondanom a „természetes szálas adalék” lenne az. Ennek a feladata, hogy erősítse az anyagot. Leggyakrabban belekerülő adalék a szalma, de lehet ez széna (fű), faforgács, állati szőr, üvegszál, bármi, ami erősíti az anyagot és megakadályozza a zsugorodási repedések kialakulását.
Számomra ez egy nagyon kedves téma, ez a "téglázás" valahol az előregyártás ősi, legfapadosabb példája - amit máig alkalmazunk. A földfalú (vályog) házaink nagy tömegűek és megfelelő minőségű földből épültek. A minőségi kritériumokat most elegánsan átugranám, amit kiemelnék az maga a technológia – hogy lehessen vele építkezni. Mozgatható, elbírható és összeépíthető elemeket készítettek – engem lenyűgöz a találékonyság.
A bejegyzés ösztönözhet titeket, hogy új téglatípusokat hozzatok létre, olyat ami az igényeknek jobban megfelel és jobban kihasználja a helyi föld tulajdonságait. A vályogtégla és vályogfalak egészséges, környezetbarát és hasonló tulajdonságaival rengeteg cikk foglalkozik. Amit én szeretek az anyagban, hogy kreatívan alakítható, egészségre ártalmatlan és nagy sűrűségű. Ezeknek utána lehet menni, én a vályogtéglákra és az alábbi szűk paramétercsomagra szorítkozom - szerintem elég lesz. :)
Ha vályogtégla-gyáros és beépítő lennék, mik lennének a legfontosabb szempontok számomra?
Egyszerű, gyors előállítás
Száradási idő
Kezelhetőség
Modularitás
Teherbíró képesség
Alakíthatóság, anyagminőség
Időjárásállóság
Vakolhatóság
Ezeken a szempontokon végigfutva, szerintem mindenki el tudja majd dönteni milyen téglát is csinálna, vagy hogy mire figyeljen a választásnál.
Röviden az általános technológiáról.
A téglakészítésre alkalmas agyagos altalajt kitermelik, és egységes összetételűvé teszik. Szükség esetén kapával, darálóval széttörik a rögöket; eltávolítják a túl nagy kődarabokat; esetleg átrostálják. Legyen idáig az előkészítés. Ezután következik az alapanyagkészítés. A homogén földet vízzel dolgozzák össze taposva, vagy kapával, keverővel, stb. – és ha már nem tartalmaz száraz részeket , rögöket (tehát ismét homogén) akkor hozzáadják az adalékot: a szálas anyagot. Ha földtéglát készítünk, akkor nem keverünk hozzá szálas anyagot, egyszerűen a földet vetjük formába. Ha kézi vetést tervezünk általában nedvesebb anyaggal dolgozunk (plasztikus), ha géppel préselünk földnedves anyaggal ideális dolgozni (formába préselt téglák). Ha az alapanyagunk készen áll formát adunk neki. A kézi vetésű téglát egy adagban, az előkészített kalodába vetjük, eloszlatjuk, simítjuk és kész – kivetjük a formából. A gépi téglák vagy formába préselve, vagy extrudálva (formán átnyomva) készülnek. Utóbbit azonnal méretre vágják. Ha elkészültek a téglák hagyjuk őket száradni, majd később átforgatjuk és gúlába rakjuk. A kész téglákat minőség-ellenőrzés után már be is építhetjük.
A történethez tartozik, hogy egyedi-helyben készített termékként az építkezés felelős műszaki vezető engedélyezheti a beépítést, saját telken készített építőanyagot a szomszédnál nem építhetünk be. Valamint ha gyártásra adnánk a fejünket minősíttetnünk kell a termékünket arra jogosult intézménynél.
A fenti leírás a RÖVID változat, azokat a részleteket hagytam ki, amelyeket elsősorban gyakorlat közben sajátít el az ember, feleslegesnek érzem túlságosan is a részletekbe menni – ha csak a legtöbben ennyit tudnának erről a témáról, biztosan más világban élnénk. Na de csak most következik a java. A gyártási folyamat nélkül az egyes szempontok tárgyalása is nehézkes lenne, hiszen az olvasó nem tudná magát a helyembe képzelni, mint fiktív vályog-téglagyáros.
Egyszerű, gyors előállítás
Az hiszem, ez még a nem-gyártóknak is a legfontosabb szempont lenne. Egy-egy házhoz átlagosan 15.000-20.000 (igen 15-20 ezer) téglára (15/15/30 cm) is szükség lehet, így tehát nem mindegy még az sem, hogy egy tégla fajlagos gyártási ideje 3 vagy 4 perc. Sok függ a környezettől – vízvételi lehetőségtől, az alapfelület lejtésétől ,minőségétől, az alapanyag keverési módjától, stb. Itt azt érdemes megjegyezni, hogy tényleg sok kell – ezért aki egyedül tervezi kivetni a házához a téglát, most álljon meg egy pillanatra és gondolja végig… 15.000db. Igyekezzen olyan megoldást választani, vagy kitalálni, ami a lehető legegyszerűbb.
Még egy szempont: a szalmás anyagot, nehezebb keverni, vetni, homogénné tenni és minél hosszabb szálú a szalma, annál inkább igaz ez, lehet módosítani a zsalun és nedvességtartalmon, de ez csak tovább-bonyolítja a helyzetet.
Száradási idő
A vályogtéglák elhelyezkedés és időjárás függvényében 6-10 hetet száradnak. Ez a szám a 15/15/30cm-es vályogtéglák száradási ideje. Mitől függ a száradás – hőmérséklet, légmozgás, anyagtömörség és vastagság. Utolsót emelném ki, a vastagságot. Ha egy tégla 15cm vastag, akkor ha két oldalról szárad a víznek 7,5 cm-t kell megtennie a közepéből. Ha csak 5cm akkor természetesen a harmada azaz 2,5cm ez a távolság. Például a római téglák 5cm vastagság körül mozogtak – ott az ok inkább a kiégetésnél keresendő, de a gondolat ugyan az. Kisebb keresztmetszet gyorsabban szárad, és könnyebb, viszont több az élőmunka- és habarcs igénye – hiszen, ha 15cm helyett 5cm vastag a téglám, akkor majdnem 3-szor annyira lesz szükségem. Ez a méret optimalizálandó a helyi lehetőségekre. Amit itt szerintem fontos megjegyezni, hogy minél nagyobb a tégla, annál nehezebb, annál lassabban szárad, viszont annál kevesebb kell belőle m2-ként.
A száradást a tömörség is nagyban befolyásolja minél tömörebb az anyag, annál lassabban szárad. A tömörebb téglák (préselt) földnedves alapkeverékből készülnek és szinte azonnal felhasználhatók, de a végleges kiszáradásuk tovább tart. A kézi vetésű téglák nedvesek és azonnal nem beépíthetők, viszont a teljes száradási idő rövidebb lesz.
Kezelhetőség
Ha már minden téglát legalább 5-ször megfogunk (átforgatás, gúlába rakás, szállítás, beépítés) érdemes számításba venni a súlyát és a formáját, hogy gyorsan lehessen vele dolgozni. Ide tartozik még a téglák „szépsége”/formatartása. Girbe-gurba, letört sarkú téglával nehezebb építeni, elégeti az időt. Több habarcs (vastagabb fuga) és odafigyelés kell hozzá. Olcsó szerszámmal és „olcsó” anyaggal ne építsünk házat az unokáknak.
Modularitás
Ez már a beépíthetőségre vonatkozik. A tégla méreteinek is az igényekhez kell igazodniuk. Érdemes olyan számhármast választani (szélesség, mélység, magasság), hogy a tégla több féle helyzetben is összeépíthető legyen – például mélység 50cm – szélesség 24,5cm – így 24,5cm + 1cm habarcs + 24,5cm pont 50cm, máris faragás nélkül készülhet a futó sorom.
Ebben a témában szerintem még fontos lehet az alkalmazott habarcs. A fal teherbírását a tégla és a habarcs együttesen adja. Minél kisebb a téglám (vagy alacsonyabb), annál jobban meghatározó a habarcs milyenség. Ha nagy mennyiségű, jó minőségű habarcs áll rendelkezésre érdemes kisebb téglákkal építkezni. A másik véglet az előregyártott panelelem (pl.: tömörített föld falelem), ahol minimális a habarcs aránya, és nagyon haladós az építkezés, azonban nagy gépigénye és gyakorlatilag gyár igénye van a technológiának – itt sérült az első pont: az egyszerűség elve.
Teherbíró képesség
A teherbíró képesség laboratóriumi töréstesztekkel vizsgálható. A legtöbb tégla jó teherhordó képességű – egy földszintes épület, fa tetőszerkezettel ráépíthető. A teherhordó vályogtégla falak 30-50cm vastagságnál kezdődnek. Ha rosszabb minőségű a tégla a teherbíró képességét ellensúlyozhatjuk nagyobb falvastagsággal.
A teherbírást az alapanyagon kívül, a gyártás, tárolás, szállítás és az esetleges bontás (újra-beépítés esetén) is befolyásolja. Hagyományosan fej fölül kemény talajra ejtve, vagy szekérrel áthajtva vizsgálták a minőséget.
Alakíthatóság , anyagminőség
Ha az anyag homogén könnyen faragható (szalma nélküliek), ha nincsenek benne kövek könnyen vágható (szalmásak is). Ez a „hulladék-képződés” szempontjából fontos. Ha 10db tégla beépítéséhez nekem 12 db-ra (eltörik, faragás közben törik,stb.), akkor máris rendelhetek 20%-kal többet. Természetesen minden esetben képződik törmelék, viszont nem mindegy mennyi. Föld téglák esetén a „hulladék” habarcsként újrakeverhető, a kertben szétteríthető, tehát itt nem beszélünk elszámítandó építési törmelékről, csupán az anyagmennyiség és beépítési idő szempontjából meghatározó tényező.
Időjárásállóság
Mennyire fagy, mossa ki az eső? Alapvetően arra kell törekedni hogy nagy nedvességmozgás ne érje a téglákat. Az időjárásállóságot növelhetjük adalékszerekkel - stabilizálhatunk mésszel, cementtel, stb-vel. Ennek a területnek nagy az irodalma, az igényekhez mérten kell belőnünk, hogy ez a szempont számunkra mennyire releváns, meghatározó.
Vakolhatóság
Utolsó pontként az elkészült fal „burkolhatóságát” vizsgáljuk meg. Minél kisebb egy tégla annál több a fuga, amibe a vakolat a legjobban tud kapaszkodni. A vályogtéglákra/ földtéglákra a vályogtapasztás , szakszerű kivitelezés esetén jól megmarad. A mészhabarcsot általában nádszövet erősítéssel készítik, amit a falba dűbeleznek és drótoznak. Érdemes vakolási próbát csinálni egy próbafal-felületén. (itt az anyagok bonthatóak, újra-használhatóak, ezért nem megy a kukába a kísérletünk. A hidrofil (nedvszívó) felületek jól tapaszthatóak, tehát amíg nem stabilizáljuk a téglánkat, addig ezzel a szemponttal nem kell foglalkoznunk. Ha a tégláink „porlanak”, azok felületét meg kell kötni, hiszen arra közvetlenül semmit sem tudunk felvinni.
Úgy gondolom ez a pár szempont is rengeteg végiggondolandó kérdést tesz fel egy új típusú tégla készítse kapcsán, illetve a bontott tégla megvásárlásakor. Remélem minden olvasó talált egy-egy olyan nézőpontot, amellyel jelenlegi tudását tágíthatta.
Minden esetben az építési tervek alapján döntsük el milyen irányba indulunk, vagy hogy ha rendelkezésre áll, pl. 2 háznyi bontott vályogtégla a közelben– akkor érdemes ahhoz igazítani a falaink méreteit, hogy ne legyünk pazarlóak. A pazarlás a környezettudatosság ellensége: )
Kérlek, ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találtad, oszd meg és kedveld, köszönöm! További hasznos időtöltést kívánok a blogomon!
Azoknak, akik tovább olvasnának, böngésznének a témában csatolok párat a források közül, valamint pár videót is:
(A képek nem sajátok, az aláírásban található a link, amelyben a "_" = "." és "_,_" = "/")
http://www.earth-auroville.com/adobe_moulding_en.php
videók:
https://www.youtube.com/watch?v=4zA5SSGj1N
Comments