Tegye fel a kezét az, aki már érezte magát úgy, hogy „Na végre rátaláltam! Ez a tökéletes megoldás a problémámra, ami mindent egy csapásra megold…” aztán kiderült, hogy ilyen nincs.
A fújt PUR-habos hőszigetelésről lesz szó.
Most, hogy egyre inkább fontos a hőszigeteltség, a légzárás és egyébként jelentős az infláció, egy alap házfelújítás is komoly kihívás lehet sok család számára. Sok mindent kell mérlegelni, a fontosat elvégezni, tudatosan ütemezve. Nem csak nekik írom ezt, de nekik ajánlom!
Felütötte a fejét egy új kór, és én szeretném a környezetemben eltaposni / helyre rakni nagyon gyorsan. Fújt PUR-habnak hívják. Sok-sok honlapot találsz, hirdetések jönnek szembe és nagyon kevés a szakszerű információ, ami alapján Te el tudod dönteni, hogy neked való-e vagy sem.
Nekem nem fáj, ha valaki PUR-habbal szigeteli a házat, hiszen a “varázsszöveg” szerint ártalmatlan, bárhová tökéletes választás”.
(Egy pillanatra lassítok: a szándékom a tájékoztatás, a téma környezetbe helyezése és árnyalása. Mivel konkrét hirdetési felületek ihlették az írást, ezért rájuk nézve ez nem lesz jó hír - viszont nem célom a konkrét oldalak bemutatása, kifigurázása, egyszerűen szakmai felelőtlenségnek tartom azokat nem kiegészíteni.)
Tehát, ahogy írtam: nem probléma, ha valaki valós adatok alapján úgy dönt neki ez a megfelelő választás. Viszont a teljeskörű tájékoztatás hiánya, és az ebből fakadó rossz döntések már problémát jelentenek. Nem nekem, de annak aki beruház, és úgy gondolja, hogy most megoldotta a problémáját, és pár év múlva nagyságrendekkel nagyobb problémát lát viszont… na, neki biztosan számít.
A PUR-haboknak (nyitott, zárt cellás) sok helyen utána tudsz olvasni, nem fogok belemenni külön a vegyületi összetételbe, stb. Linkelek pár tanulmányt, aki szeretne itt utána tud nézni alaposabban.
Összefoglalom röviden:
a PUR-hab párafékező, párazáró anyag
több összetevőből áll, aminek a nem szakszerű bekeverése esetén a jelentől veszélyesanyag-kibocsátást eredményez (az alap kipárolgás felett)
van olyan helyzet, ahol nem alkalmazható ez a technológia (leírom hol és miért)
érdemes hosszútávban gondolkodni ár ide vagy oda
Nem szeretném, ha rétestészta lenne, neked sincs sok időd, már biztosan unatkozol, én sem szeretek ennyi negatív dolgot leírni - nézzük a tényeket:
A PUR-szigetelés ipari technológia, családi házas léptékben csak kültérben, vagy folyamatosan szellőztethető helyen javaslom. Beltérben, szerkezetben NEM; kültérben, csak ha nem fontos a páraáteresztő képesség. Ahol fontos az egészség, ott földdel érintkező szerkezetek szigetelésénél jöhet legfeljebb szóba. (mű értéke 30-120, mi a 12 alatti értékeket keressük páragazdálkodó, egészséges rendszereknél. Vályogházaknál ne!* (részletes a végén erről)
A honlapokat elnézve van pár profi cég, de vannak kevésbé profik is (finom voltam). GYANAKODJ HA: nincs pontos termékleírás, teljesítménynyilatkozat (itt jegyzem meg, hogy ha hitellel újítasz fel, akkor erre mindenképp szükséged lesz - ebből derül ki, hogy mi az az anyag, amit beépítenek) illetve ha nincs jól leírt “mi, hogy fog történni, mire figyelj oda, hol ajánljuk, stb).
Ha fontos, hogy páraáteresztő, tűzálló, stb. legyen, akkor a pontos érték a termék tanusítványaiból derül ki - pl.: kémények körül ‘A1’, nem éghető hőszigetelést használhatsz a PUR-habok általánosan ‘E’ besorolásúak.
A felületre szórt PUR-hab szinte akármin masszívan tapad. Ez előny, de családiházas léptékben nem. Amit lefújsz az úgy marad. Ez fém-szerkezeteknél egy jó üzlet, de faváznál, tetőnél, ahol esetleg beázol és észre sem veszed, elkorhad a faanyag a szigetelés felett és még ki sem tudod cserélni, stb. kétlem, hogy egy ésszerű döntés lenne.
Vannak szuper mérések a károsanyag-kibocsátásról. A levegő- és egészségkárosító hatása a kivitelezéskor és a szellőztetés hiányában jelentős. Ezen felül, ha nem tud rendesen “megkötni” a hab, akkor ez egy folyamatos és kifejezetten ártalmas adottsággá változik. A kivitelezés részéhez nem értek, de érzek benne egy kockázati faktort a gyorsan-gyorsan, jó-lesz-az-úgy mentalitás miatt. Lehet venni erre külön mérőt (IAQ monitor - levegőminőség mérő). Érdemes a szerződésben erre is kitérni, szakszerű kivitelezés esetén 48 órán belül a kibocsátás nagyobb hányada végbemegy.. Ha kisbaba van a házban akkor jobb ha saralt, egyszerű mennyezettel mentek még 2-3 évig.
A fentieket röviden összefoglalva, családi házaknál erős fenntartásokkal és jól átgondolt esetekben alkalmazható, ökölszabályként: inkább NE! Vannak szuper saját kezű megoldások, ha nem sok pénzzel indulsz neki, és vannak szuper profi termékek is, amik egészségesek, környezetbarátok.
Amit ajánlok:
Gondold át, ha kell, kérj segítséget, hogy most hol tartasz és hova akarsz eljutni.
Ennek tükrében mi a következő 2-3 fontos lépés.
Utána csak azzal foglalkozz!
Ha a házzal akarsz foglalkozni, vedd előre a vízelvezetést és a héjazat-javítást. Után inkább a fűtéssel és a nyílászárókkal haladj, valamint az elektromos hálózattal. Utána jön csak a hőszigetelés. Minden helyzet egyedi, és mindig van jó, előremutató megoldás!
Visszakanyarodok a vályogházakra és az egyes szerkezetekre:
Ha viklis, vagy alul-felül deszkázott, tapasztott a födém, akkor azok szuperül működnek. Energetikailag sokszor a 10%-ot sem éri el a javulás szigetelés esetén. Ez azt jelenti, hogy a beruházásod, soha sem fog megtérülni, azaz ne erre költs!
A borított deszkás födémnél a légzárás a probléma, viszont ha felülről (födémszigetelés) lezárod a szerkezetet, akkor a páradús levegőd, egész a hőszigetelés aljáig el fog jutni - bármilyen hőhíd esetén ez kondenzációt jelent. Ha nincs szigetelve a falad - akkor a födém-fal csatlakozásnál ez borítékolható lesz.
Ha a födémet szigeteled, akkor csak vízzárás miatt nem érdemes a tetősíkot, ha be akarod építeni a tetőteret, akkor mindenképp érdemes átszellőztetni a szerkezetet, ehhez pedig ellenlécezésre van szükséged. Ha nincs ellenléc, akkor elkorhadnak a léceid. ha a cseréplécekre felfújod a PUR-habot, akkor olyan mintha beépítenél egy pára- és vízzáró fóliát, közvetlenül a faváz alá. Így a cserép és a léc is elveszti a nedvesség-leadó felületét, emiatt gyorsabban megy tönkre.
Falakat belső oldalon legfeljebb 3-4 cm-ben érdemes szigetelni, viszont így elveszted a szerkezet hőtároló tömegét és vályogházak/természetes házak esetén a páragazdálkodó képességet is. Külső oldalon pedig megint csak lezárod a szerkezetet. Ha nedves a fal, akkor nem javaslom, vagy legalább a lábazati sáv legyen páraáteresztő!
Persze a “jó” megoldások is megérnének egy misét, készül a rétegrendi segédlet :)
Ha valaki most újít fel először, lehet van egy kis “szigetelni kell a rezsi miatt” parája és nincs hozzászokva, hogy utánanézzen dolgoknak, azok számára szerintem nagyon nem korrekt az a fajta tájékoztatás!
Nem kell bunkón, nem kell “magas lóról”, sem minden áron, mindenkinek magyarázni erről. Viszont igenis rendet kell rakni ezen a téren (is). Van ami nem jó mindenhova, van ami nem jó neked! Ne csak a “hülyeség” terjedjen. Hajrá! : )
Comments